Az órán ismét a már megszokott témáról, kérdés körről beszéltünk, hogy vajon kiből lesz valaki jó tanár, ki a jó tanárjelölt?

A kérdés megválaszolása céljából két csoportot alkottunk. A csoport azon emberekből állt, akikkel kevésbé folytattunk eddig társalgást, véleménycserét.  Az első feladatban saját kútfőből kellett leírni mindenkinek minél több tulajdonságot, amik szükségesek egy jó tanárnak. Az én példáim, empátia, türelem, problémamegoldók képesség, jó előadókészség, interaktív tanítás, kreativitás voltak. Miután a csoport összeírta saját gondolatait, utána nagy A/2-es papírra írtuk ezeket kreatív módon, úgy hogy egymásból következtek aztán később ezek a tulajdonságok. Az első körben nagy egyetértés volt a csoporttagok között. A türelem, problémamegoldó képesség, empátia, jó előadó képesség, kreativitás, interaktív tanítás a legtöbbünknél szerepelt, nagy volt az egyetértés.

 A második feladatban már kaptunk segítséget, egy verset „Hogy lesz valaki jó tanár” címmel, majd ennek elolvasása után ismét összevetettük gondolatainkat. A versben is voltak, olyan tulajdonságok, amiket már az első körben leírtunk, mint például a kommunikációs képesség („A tanár egyszerűen beszéljen és figyelje, hogy mindent megértenek-e a gyerekek”), tanár-diák kapcsolata, lépésenként, türelmesen kell a diákokhoz fordulni („Lépésenként kell tanítani a gyerekeket, hogy mindent megértsenek, ami ahhoz kell, hogy megtanulják azt, amit a tanár tanít”). Továbbá fontos az interaktív pedagógia módszer (Tegyen fel kérdéseket, hogy tényleg értenek-e mindent, amit mond), legyen egy visszajelzés a tanár felé (Adjon nekik feladatlapot, hogy lássa boldogulnak-e egyedül is. Úgy gondolom ebben a részben, mint az elsőben sem voltak igazán új dolgok. Szokásosan beírtuk az ábrába gondolatainkat, összekapcsoltuk őket, majd jött a harmadik feladat.

A harmadik feladatban, viszont egy pedagógiailag gazdagabb szövegrészt kaptunk. Az én részem a pedagógus mesterség tartalmi elemeiről szólt. A részletből fontos kiemelni, hogy a tanár ismerje a legújabb kutatási eredményeket, és ezt a szaktudást alakítsa a tanulók különböző szükségleteihez, egyéniségükhöz. Tudja, mi történik a pedagógia világában, ismerje a legújabb felfedezéseket, értse mi az életen át tartó tanulás. Ismernie kell a követelmény rendszert, tantervet, nevelési intézményeket, tisztában kell lennie az emberi fejlődés és növekedés folyamatával, módszerekkel, stratégiákkal, melyek segítségével különböző tanulókat képes tanítani. A számítástechnikát képes legyen felhasználni munkája során. A megbeszéltek után a másik csoporttal is ismertettük a véleményünket. Összességében a két csoport tartalmi struktúrája megegyezett.

Összefoglalóan a különböző feladatokban más színekkel írtuk be a gondolatainkat, tulajdonságokat. Azt beszéltük meg óra végén, hogy amit legelőször írtunk le azok a saját tapasztalataink által „vésődött” belénk. Az utolsó feladatban leírt szakmailag tömörebb rész, viszonylag távolabb állt tőlünk, ami nem is meglepő, hiszen pedagógiát nem sokat tanultunk. A jövőben ezekről a pedagógia tartalmakról többet kell tanulni, beszélni, át kell éreznünk, hogy aztán gördülékenyebben tudjuk beépíteni saját gondolatainkba, alkalmazni ezt a látásmódot.

Megosztás a facebookon